Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtökön a Blenheim-palotában rendezi meg az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozóját, amelynek célja a Brexit utáni kapcsolatok rendezése Európával.
Az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy a korábbi információkkal ellentétben még egyáltalán nem adott engedélyt Ukrajnánk arra, hogy Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen vesse be a Storm Shadow rakétákat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Királyság gazdasági fellendülése májusban erőre kapott, ami már jól jönt az újonnan megválasztott munkáspárti kormány számára, amely a növekedés helyreállítását ígéri.
Sir Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke nemrégiben egyértelművé tette, hogy Ukrajna maga döntheti el, hogyan használja fel az Egyesült Királyság által szállított Storm Shadow rakétákat - írta a Sky News.
Hétfőn Keir Starmer, az Egyesült Királyság frissen megválasztott miniszterelnöke kijelentette, hogy a brit gazdaság jelenlegi helyzete aggasztó, és hangsúlyozta, hogy új kormánya készen áll a szükséges reformok végrehajtására.
Még tegnap érkezett a bejelentés, hogy az új brit védelmi tárca órákkal John Healey kinevezése után már össze is állította azon fegyverek listáját, amit Ukrajnába terveznek szállítani. Most a pontos részletek is megjelentek.
Varsónak és Londonnak közös stratégiai víziója van Ukrajnáról és a NATO-ról, és közös fenyegetések érik őket Oroszország és Fehéroroszország részéről - jelentette ki David Lammy új brit külügyminiszter vasárnap az északnyugat-lengyelországi Chobielinben.
A brit gyógyszeripari szabályozó hatóság, a Prescription Medicines Code of Practice Authority (PMCPA) megrovásban részesítette a dán Novo Nordisk gyógyszergyártót. A vállalat ugyanis elmulasztotta közzétenni a 2020 és 2022 között Nagy-Britanniában magánszemélyeknek és szervezeteknek kifizetett, mintegy 7,8 millió font (9,97 millió dollár) értékű díjakat és költségeket.
A csütörtöki parlamenti választáson földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a brit Munkáspárt, a részleges eredmények alapján 412 mandátumot szerezve. Miután a történelmi vereséget elszenvedő Rishi Sunak volt konzervatív miniszterelnök leköszönt, Keir Starmer megválasztott munkáspárti kormányfő hivatalosan is elfogadta III. Károly felkérését a kormányalakításra. Starmer első, miniszterelnökként tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy "a változásért zajló munka azonnal kezdődik" - számol be a Guardian.
Helyi idő szerint este tíz órakor bezárultak a szavazóhelyiségek az Egyesült Királyságban, amint pedig egészet ütött a Big Ben óratornya, a BBC nyilvánosságra hozta a legnagyobb médiavállalatokkal együttműködésben készített exit pollját. Az előzetes becslés szerint a Munkáspárt történelmi szintű, kiütéses győzelmet aratott a 14 éve hatalmon lévő konzervatívokkal szemben, akik mindössze 131 mandátumot szerezhettek.
A fordulatokkal teli másfél hónapos kampányidőszak a végéhez ért az Egyesült Királyságban, holnap az állampolgárok Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország-szerte a szavazóurnákhoz járulva fognak ítéletet mondani az elmúlt 14 év konzervatív kormányzásáról. A Keir Starmer vezette Munkáspárt győzelméhez a pollok szerint nem fér kétség, viszont számos, a jövőre nézve kulcsfontosságú kérdést befolyásolhat akár egy-két százalékpontnyi különbség is a végeredményben. A tét tehát óriási mindegyik párt és az egész ország számára, így összeszedtük azt az öt legfontosabb szempontot, amelyeket érdemes majd figyelemmel követni a holnap éjjeltől megállás nélkül érkező adatok értelmezésékor.
Az Egyesült Királyságban, az euróövezetben, Németországban és Franciaországban a szolgáltatóipari ágazat júniusban tovább növekedett, de a bővülés üteme lassult. A szolgáltatások iránti kereslet lanyhult, különösen a nem belföldi piacokon, és az új exporttevékenységek zsugorodtak. A költségnyomás mérséklődött, de továbbra is magas maradt, és a kibocsátási árak inflációja ragadós maradt.
A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint gyakorlatilag biztos, hogy a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt az 1997-ben elért eddigi rekordjánál is nagyobb arányú győzelmet arat a csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választásokon.
Egy londoni székhelyű feltörekvő piaci befektetési csoport, a Gemcorp kiszivárgott feljegyzése szerint a vállalat arra törekedett, hogy erős politikai kapcsolatokat építsen ki különböző országokban. Az orosz pénzből alapított társaság a brit Konzervatív Párt több tagját felvette már alkalmazottnak, és úgy tűnik, hatékony volt a befolyásszerzésük. A választások előtt az újabb botrány nem jön jól a toryknak.
Rishi Sunak brit miniszterelnök hétfőn cáfolta azokat a vélekedéseket, hogy négy nappal a nagy-britanniai parlamenti választások előtt feladta volna a kampányt.
Pert indítottak a British Airways légitársaság és a brit állam ellen annak a brit repülőgépnek azt utasai és személyzetének tagjai, amely a Kuvait ellen 1990-ben elindított iraki invázió első óráiban szállt le a kuvaiti repülőtéren, és a fedélzetén tartózkodókat az iraki hadsereg túszul ejtette.
Egyre csak dagad a politikusokat érintő fogadási botrány az Egyesült Királyságban. Philip Davies brit konzervatív politikus állítólag 8000 fontot, azaz mai árfolyamon számolva több mint 3 700 000 forintot tett fel arra, hogy elveszíti a 2005 óta birtokolt mandátumát a július 4-i parlamenti választáson - írja a BBC. Davies úgy nyilatkozott, "senkinek semmi köze" a fogadásához.
A május végén váratlanul kiírt brit választások lehetséges időpontját nagyobb találgatás övezte, mint a végeredményét: az előrejelzések alapján kezdettől fogva lefutott meccs volt a Munkáspárt számára, a legtöbben ezért unalmas kampányidőszakra számítottak. A Brexit élharcosa, Nigel Farage újbóli színrelépése azonban felforgatta az eseményeket, a botrányok sorával sújtott, történelmi vereség elé néző konzervatív kormányfő, Rishi Sunak pedig már lehet, megbánta, hogy nem várt őszig a voksolás kiírásával. Az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke nagy eséllyel az olykor Tony Blairrel párhuzamba állított Keir Starmer lesz, no de mire számíthatunk az ismét kormányra kerülő Munkáspárttól?
Szabadon visszatérhet Londonból hazájába, Ausztráliába Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak.